Önkormányzati választások: a legfontosabb infók

Október 13-án helyi önkormányzati, valamint nemzetiségi önkormányzati választásokat tartunk. Most a helyi önkormányzati választást vesszük át, egy későbbi bejegyzésünkben pedig elmondjuk a nemzetiségi önkormányzati választással kapcsolatos tudnivalókat!

Ki szavazhat?

Szavazhatok, ha

• nagykorú vagyok,
• magyar vagy EU-s állampolgár vagyok
• és magyarországi lakcímmel rendelkezem.
• Vagy Magyarországon menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként vagyok elismerve.

Szavazni 6:00-tól 19:00-ig tudunk. Mindenképp vigyünk magunkkal személyit és lakcímkártyát!

Hol szavazhatok?

Csak lakcímem szerinti szavazókerületemben voksolhatok, de ha 2019. június 26-ig volt bejelentett tartózkodási címem (ami egészen a választás napjáig érvényes), akkor benyújthatok átjelentkezési kérelmet, hogy a tartózkodási címem szerinti választókerületben szavazhassak.

Tehát:

• Vagyis csak azok jelentkezhetnek át tartózkodási címük szavazókörébe, akik legkésőbb június 26-ig bejelentették azt! (Mármint a címet, nem az átjelentkezési szándékot.)
• Az átjelentkezéshez átjelentkezési kérelmet kell benyújtani, mégpedig a jegyzőnek.
• Az átjelentkezési kérelmet be lehet nyújtani online, személyesen vagy postai úton.
• A kérelmet csak akkor fogadják el, ha beérkezik 2019. október 9-én délután 4 óráig!
• Mozgóurnát átjelentkezés után is biztosítanak.

A választási rendszer: kislistás és vegyes

Magyarországon a helyhatósági választások két módszer szerint működnek. A polgármestereket és (Budapesten) a főpolgármestert minden esetben közvetlenül választjuk, de az önkormányzati képviselőtestület tagjainak megválasztására 2 módszer is van.

Itt van először is az ún „kislistás” rendszer. Ez a 10 000-nél kisebb népességű települések sajátja – mert ezek egyetlen választókerületet alkotnak –, és annyi a lényege, hogy az önkormányzati képviselőket közvetlenül választjuk meg. Vagyis annyi képviselőjelöltre szavazunk, amennyi megfelel az adott település népességének. Ez 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő, 10 000 lakosig 8 fő. Értelemszerűen a legtöbb voksot kapó 2, 4, 6 vagy 8 jelölt kerül be a képviselőtestületbe.

A 10 000 főnél nagyobb települések, a megyei jogú városok és a főváros ezzel szemben több választókerületre bomlik, és ún. vegyes rendszerben választjuk meg a képviselőket. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy minden választókerületben bekerül a legtöbb voksot kapó képviselőjelölt, de „kompenzációs listáról” is lehet mandátumot szerezni. (Hogy mi az a kompenzációs lista? Lentebb elmagyarázzuk!) A megválasztható képviselők száma így alakul:

• 25 000 lakosig 8 fő egyéni választókerületben és 3 fő kompenzációs listán,
• 50 000 lakosig 10 fő egyéni választókerületben és 4 fő kompenzációs listán,
• 75 000 lakosig 12 fő egyéni választókerületben és 5 fő kompenzációs listán,
• 100 000 lakosig 14 fő egyéni választókerületben és 6 fő kompenzációs listán,
• 100 000 lakos felett pedig minden 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma

A kompenzációs lista

10 000-nél népesebb településeken és a fővárosi kerületekben különböző jelölő szervezeteknek, vagyis pártoknak és egyesületeknek lehetősége van úgynevezett kompenzációs listát állítani. Itt fognak hasznosulni azok a szavazatok, amiket a párt vagy egyesület olyan jelöltjeire adtunk le, akik végül nem szereztek mandátumot, vagyis veszítettek. (Az ilyen voksokat nevezzük töredékszavazatoknak) Így a kompenzációs listára közvetlenül nem szavazunk, de azt a célt szolgálják, hogy szavazatink mégis hasznosuljanak, ne vesszenek kárba.

Így ne gondoljuk azt, hogy szavazatunkat elpazaroljuk, vagy hogy az fölösleges! Ha olyan jelöltre szavazunk, aki párt- vagy egyesületi tag, a kompenzációs listán keresztül még akkor is támogatjuk, ha mégsem ő kapja a legtöbb voksot.

Tehát kire szavazok?

10 000 főnél kisebb népességű településen szavazok:

• a polgármesterre,
• a képviselők listájára (a jelöltek száma, akikre szavazok, népességarányos),
• és a megyei közgyűlés képviselőinek listájára. (Nem egyéni jelöltekre, hanem egy párt vagy egyesület listájára.)

10 000 főnél nagyobb népességű településen szavazok

• a polgármesterre,
• egyéni képviselőre (csak egy jelöltre),
• és a megyei közgyűlés képviselőinek listájára. (Itt is pártlistára.)

Megyei jogú városokban szavazok

• a polgármesterre
• és az egyéni képviselőre (csak egy jelöltre).

Budapesten szavazok

• a főpolgármesterre,
• a kerületi polgármesterre,
• és kerületi képviselőre (csak egy jelöltre).